Káriesz (fogszuvasodás), fogínysorvadás
és a vitaminellátottság
Káriesz
A fogak leggyakoribb megegbetegedése a fogszuvasodás ( káriesz, caries ) bakteriális fertőzés eredményeként alakul ki. Szájüregünkben megszámlálhatatlan baktériumfaj telepszik meg, s közülük egyesek okozzák a fogszuvasodást, míg mások az ínygyulladást illetve a fogágy-gyulladást (parodontitis)
A fogszuvasodásakkor jön létre, ha a fog kemény szövete károsodik. Ez idült és több lépcsős folyamat:
- A baktériumok megtelepszenek a fogakon lerakódó lepedékben. Ezek a baktériumok általában már gyermekkorunk óta szájüregünkben léteznek.
- A baktériumok a szájüregbe kerülő szénhidrátokat elfogyasztják, tehát bontják.
- A bontás bomlásterméke már savas közeget alkot, mely képes a fog kemény állományában lévő ásványok kioldására.
- A kioldott ásványok, egy bizonyos mértékben a bevitt fluorid (fluor vegyületek) -ból pótlódnak. A fluorid pótlásra kerülhet a fogkrémek révén, szájöblögetőkből, fluorozott sóból, ásványvizekből. A fluor azonban túladagolható, korlátlan fogyasztása szervezetünk szöveteiben kóros elváltozásokat okozhat.
- Amennyiben a kioldódás és a visszaépülés mértéke nincs harmóniában, létrejön a fogszuvasodás (kariesz).
A gyakran fogyasztott szénhidrátok lényegesen károsabb hatással vannak fogainkra, mint az egy-egy alkalommal elfogyasztott nagy mennyiségű szénhidrát. Előbbi esetben ugyanis a fluornak a gyakori szénhidrátfogyasztás miatt nincs ideje visszaépülni.
Fogínygyulladás
Talán nem is hinnénk, de hazánk lakosságának túlnyomó többségénél kimutathatók a fogínysorvadát tünetei.
Milyen okok húzódnak meg a hátterében?
Amennyiben az étkezések után a fogakra (elsősorban a fogígy és a fog találkozásánál) tapadt lepedéket nem távolítjuk el, az megszilárdulást követően fogkővé alakul.
Ha a fogkő sem kerül időben eltávolításra, úgy a folyamat folyamatosan előre halad, miközben a fogíny elválik és visszahúzódik a fogtövekről.
Ekkor már baktériumokat tartalmazó tasakok is kialakulhatnak. A baktériumok megtámadják a fogágyat és a fogakat körülvevő szöveteket is. Észrevétlénül megkezdődik a fogak meglazulása, majd a folyamat előre haladtával a fogak kihullása, és a fogsor részleges vagy teljes elvesztése.
A fogínysorvadás majd az abból kialakuló fogágy-gyulladás (parodontitis) kialakulásában szerepet játszik a D-vitamin hiány.
Fogaik elvesztése nem korral járó természetes folyamat.
Ügyeljünk arra, hogy ne a fogszuvasodást, a fogínygyulladást kezeljük, hanem a megelőzésre fordítsunk figyelmet.
Tápláljuk fogainkat a szükséges vitaminokkal és ásványi anyagokkal, fektessünk kiemelt hangsúlyt a szájhigiénia mindenkori betartására annak érdekében, hogy fogaink végigkísérjék életünket.
Az egyik legfontosabb teendő szervezetünk C-vitamin ellátottságának biztosítása, de nem kevésbé fontos a D-vitamin szint biztosítása is. Vizsgálatok kimutatták a D-vitamin hiány és a fogínysorvadás közötti összefüggést, miszerint azon személyeknél, akiknél alacsony D-vitamin-szint volt kimutatható, lényegesen gyakrabban alakult ki fogínysorvadás. A szervezetünk számára szükséges D-vitamin szint biztosításához napi 10-15 perc napozással jelentősen hozzájárulhatunk.
Fogaink ápolását, a megfelelő szájhigiénia betartását segítik a különböző fogápolási segédeszközök, mint pl. a fogselyem, fogköztisztító. Mindkettőnek több fajtája létezik az egyéni szükségletekhez igazodva.
Fogaink egészségének hosszú távú megőrzéséhez azonban mindemellett félévente fogkőeltávolításra is szükség van.
