2015.04.16.
A D-vitamin-hiányra járványként tekinthetünk, melynek egyik fő oka, hogy nem tulajdonítunk kellő jelentőséget annak, hogy a napfény – persze mértékkel – az ember fő D-vitamin-forrása.
Nagyon kevés ételben található természetesen előforduló D-vitamin, a D-vitaminnal dúsított ételek gyakran arra sem elegendőek, hogy egy gyermek D-vitamin-szükségletét fedezzék, nem hogy egy felnőttét. Éghajlatunkon sajnos jellemző a D-vitamin-hiány, főleg télen (70%), de a nyári hónapok alatt is 50% körülire teszik az előfordulását.
A D-vitamin az utóbbi szűk évtizedben került reflektorfénybe, amikor egyre több külföldi orvosszövetség, élettudományi egyetem és kutatás találta fontosnak, hogy átalakítsa a vitaminról alkotott eddigi felfogásunkat: „a csontképzéshez kell, de könnyen túladagolható”.
Azóta tudjuk, hogy a D-vitamin nem is vitamin, hanem prohormon, és hogy szinte minden szervünk, szervrendszerünk optimális működésének feltétele a megfelelő D-vitamin-ellátottság. És persze azt is tudjuk, hogy nem olyan könnyű túladagolni, hiszen az eddig extrém magasnak gondolt dózis (4000 NE/nap) lett az elhízottaknak ajánlott napi bevitel*, és ennek tízszerese is csak hosszantartó bevitel esetén lehet káros. A D-vitamin továbbra sem csodaszer, tény viszont, hogy a hiánya világszinten extrém gyakori, és rengeteg, sokakat érintő betegség kialakulásához járul hozzá. Pótlásával így nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.
Egy egészen friss, izraeli vizsgálatból úgy tűnik, hogy a D-vitamin-hiány fokozhatja a súlyos asztmás rohamok számát. A négy évig gyűjtött adatokból az derül ki, hogy a D-vitamin-hiányos asztmásoknak 25%-kal nagyobb a kockázatuk súlyos asztmás rohamokra, így mindenképpen érdemes a kezelőorvossal megfontolni, hogy szükségesnek tartja-e a D-vitamin pótlását.
A D-vitaminnak a szív egészségére gyakorolt hatását tárta fel az a vizsgálat, melybe menopauza után lévő nőket vontak be,és a csoport egyik fele napi 4000 NE D-vitamint kapott. Ők fél évvel később alacsonyabb triglicerid szinttel rendelkeztek, mint a D-vitamint nem kapó társaik. Ezt erősíti meg az az iráni vizsgálat is, melybe 2-es típusú cukorbetegeket vontak be, melynek során a D-vitamin- és vérzsírszintjeiket vetették össze. Ott az alacsonyabb D-vitamin-szintű résztvevőknek szignifikánsan magasabb volt a triglicerid szintjük, mint a jobb D-vitamin-ellátottságú társaiknak.
Olasz vizsgálatból értesülhettünk arról, hogy a sikeres mesterséges megtermékenyítéshez (IVF) is hozzájárulhat az optimális D-vitamin-szint elérése. Az IVF sikerességi aránya 30% körül mozog, viszont lelkileg, testileg és anyagilag is megterhelő lehet a pároknak. A vizsgálat kimutatta, hogy a legalább elégséges D-vitamin-szintű nők kétszer nagyobb eséllyel estek teherbe, mint az elégtelen ellátottságú társaik. Tervezett várandósság esetén ezért érdemes figyelmet fordítani a megfelelő D-vitamin-szint elérésére is.
Kanadai orvosok hívták fel a figyelmünket egy viszonylag gyakori tévhitre a táplálékkal bevitt vitaminokkal kapcsolatban, azonban az utólag dúsított termékek nem feltétlenül fedezik a D-vitamin-szükségletet. Több ezer 1 és 6 éves kor közötti gyermek étkezési szokásait és D-vitamin-szintjét összevetve jutottak arra, hogy minden pohár szója-, rizs-, mandula- vagy kecsketejjel csökkent a mért D-vitamin-szint. Bár a tejet helyettesítő termékeket általában utólag dúsítják vitaminokkal és ásványi anyagokkal, a fenti vizsgálat rámutat arra, hogy ez nem lesz feltétlenül elégséges a gyerekek megfelelő D-vitamin-szintjének eléréséhez.
Tudj meg még többet a D-vitaminról! Töltsd ki D-vitamin hiány tesztünket, ahol összegyűjtve megtalálhatod a D-vitamin egészségre gyakorolt jótékony hatásait! Rendeld meg most a D-drops folyékony D-vitamint!
