2015.06.26.

A test elsavasodásának témája manapság reneszánszát éli. Ez sokszor azzal is jár, hogy a nagy mennyiségű információözön révén több téves adat jut el az olvasóközönséghez. Ezért fontos, hogy csak megbízható forrásokból származó információnak adjunk hitelt.
Szervezetünk valamennyi sejtje és szerve kizárólag meghatározott pH-értékek között tud megfelelőképpen működni. A szervezet különféle kiegyenlítő mechanizmusokkal igyekszik a szélsőséges változásokat kivédeni. Ilyen mechanizmus például a légzés, a test folyadéktereiben található ún. puffer-rendszerek, valamint a vesékben a hidrogénionok kiválasztása, melynek során a kémhatás változásait lúgosabb vagy savasabb vizelet ürítésével egyenlíti ki a vese. Ha valamilyen okból kifolyólag a pH egyensúlyi állapota mégis felborul, akkor a szervezet működése károsodik, és acidózis (savasodás), ritkább esetben alkalózis (lúgosodás) jön létre. A szervezet rendkívül hosszú ideig képes kompenzálni, ami viszont erősen megterheli a működését. A kompenzálás az oka annak is, hogy a savasodás legtöbbször nem is okoz rögtön észrevehető tüneteket, így hosszú ideig sem mi, sem orvosunk nem észleli a problémát.
A mai kor emberére a túlsavasodás jellemző. Táplálkozási szokásainkból adódik, hogy korunk embere inkább a savasító ételeket részesíti előnyben. A közhiedelemmel ellentétben nem a savas kémhatású ételek számítanak savasítónak, hanem azok, amelyek lebomlásuk során inkább savakat képeznek. Ilyenek a húsfélék, a sajt, a tojás, a zsír, a fehér kenyér, a péksütemények, a tésztafélék, a hüvelyesek, a legtöbb nassolni való, mint például a csokoládé, a kekszek, a szénsavas üdítők, illetve az élvezeti cikkek (alkohol, kávé).
Meg tudod becsülni, mennyi ilyen élelmiszert fogyasztottál csupán az elmúlt héten vagy hónapban?
Bár a lúgosító ételek csekély mennyiségben történő fogyasztása is a savasító tényezők közé tartozik, azonban az életmódnak is hatalmas jelentősége van.
Erősen savas irányba billenti a mérleg nyelvét a dohányzás (a szmog!), a nem megfelelő, ám kétségkívül divatos fogyókúrák, és a tartós stressz is. Fontos szót ejteni a testmozgásról is: nem csupán a mozgáshiány lehet savasító tényező, hanem a túlzásba vitt edzés, illetve a kampányszerű sportolás is. Ennek magyarázata a relatív oxigénhiány miatt felszaporodó tejsav az izmokban, amit „izomláznak” érzékelünk. Ugyanígy savasíthatnak egyes gyógyszerek is.
A szervezet, hogy kompenzálja a túlsavasodást, bázikus anyagokat von el saját magától, melynek legjelentősebb eleme, hogy megindulhat a csontokból történő kalcium kivonás!
Ekkor már különféle testi tünetek is megnyilvánulhatnak, például:
· fáradtság, kimerültség, levertség;
· nyugtalanság, depresszió;
· stresszérzékenység;
· csökkent koncentrációképesség, kisebb terhelhetőség;
· csökkent ellenálló képesség stb.
A felsorolt jelenségek a legtöbb ember számára ismerősek. A hátterükben álló okok leggyakrabban egyszerű életmódváltással megszüntethetők!
A helyes sav-bázis egyensúlyunkért sokat tehetünk, pl. a lúgosító ételek fogyasztásának növelésével. Bár kétségkívül nagy jelentőségűek, nem elég pusztán a lúgosító ételek fogyasztására (tej, joghurt, növényi olajok, zöldségek – kivéve a hüvelyesek; burgonya, fokhagyma, búzakorpa, búzacsíra, szójatermékek, gyümölcsök, például citrom, kókusz, avokádó, grapefruit, gesztenye, mandula stb.), a rendszeres testmozgásra és stresszkezelő technikák elsajátítására és alkalmazására gondolnunk.
Van egy sokkal kézenfekvőbb, egyszerűbb, ugyanakkor nagyon hatékony lépés is: a lúgos víz fogyasztása mely az egyik legkiválóbb lúgosító alternatíva! Ha mindennapjaink során az eddig megszokott folyadékok helyett 2-3 liter lúgos vizet fogyasztunk, nem csupán a napi folyadékszükségletünket fedezzük, hanem rengeteget teszünk szervezetünk lúgosításéért is! A lúgosításhoz elsőrendű fontosságú a folyadékháztartás „rendberakása”, amelyhez lúgos víz fogyasztásával nagymértékben hozzájárulhatunk.
A lúgos víz az Aquarion víztisztító-és ionizáló berendezéssel könnyen, gyorsan és gazdaságosan állítható elő.