2015.04.18.
John F. Coy rákkutató felfedezésének köszönhetően egyre biztosabban kijelenthető, hogy a rákos sejt kialakulásában és terjedésében szerepet játszó tejsavas erjedést táplálkozásunk befolyásolja. Az erjedést előidéző cukor és a keményítő megvonása olyan hatással van a rákos sejt anyagcseréjére, amelytől az szó szerint "éhen hal".
Egy "normális" sejt glükózt éget el, hogy energiát termeljen. A rákos sejt azonban más utakon jár energia-utánpótlása és terjedése érdekében. Erjeszti a glükózt, és így tejsavat hoz létre. Coy professzor megfigyelte, hogy a rákos sejtek környezetében igen magas az általa felfedezett TKTL1 fehérje jelenléte.
Az erjesztő gén felfedezése
Mindeddig kevés figyelmet kapott a rákos sejtekben zajló másféle anyagcsere-folyamat. Csak mostanában tűnik ki egyre inkább, hogy az emberi testben végbemenő, mindeddig ismeretlen erjedéses folyamat döntően befolyásolja az agresszív ráktípusok kialakulását.
A TKTL1 jelentése: transketolase like-1 vagyis transzketolázhoz hasonló gén, illetve fehérje. A transzketolázok olyan enzimek, amelyek minden élőlényben előfordulnak, és a cukor átalakításához szükségesek - tehát erjesztenek. Segítségükkel képes a szervezet például glükózból dezoxiribózt előállítani - egy olyan cukortípust, amely a DNS alkotóeleme.
A TKTL1-pozitív rákos sejteknek az egészséges sejtektől eltérően nincs szükségük oxigénre az energiatermelés során. Helyette hatalmas a glükózigényük, amelyet nem égetés útján hasznosítanak, hanem tejsavvá erjesztik. Az így előállított tejsav azután segítségükre van az immunrendszer gátlásában, az áttétek képzésében, ráadásul ellenállóvá válnak a megszokott terápiás módszerekkel, például a kemoterápiával és sugárkezeléssel szemben.
A gén felfedezésével dr. Johannes F. Coy egyúttal a rákos megbetegedések leküzdésének kulcsát is megtalálta: a cukor és a keményítő kiiktatása az étrendből megvonja a rákos sejtektől létezésük alapját, a glükózt, így arra kényszeríti a "fiatal" rákos sejteket, hogy beszüntessék tejsavtermelésüket, és működésüket ismét az égés folyamatára alapozzák.
Ez ismét lehetővé teszi az immunrendszer hatékony működését, és a rákellenes terápiák is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Azok a rákos sejtek, amelyek már hosszabb ideje megszokták a folyamatos glükózutánpótlást, hamar elpusztulnak a következetesen fenntartott glükózhiánytól.
Hogyan kell rákellenesen táplálkozni?
A dr. Coy-féle elv egy komplex program: a táplálkozási szokások megváltoztatásával és rendszeres sporttal megvonja a táplálékot az agresszív rákos sejtektől és megakadályozza terjedésüket a testben. Az új rákellenes táplálkozás magas fehérje-, olaj/zsír- és rosttartalmú, nagyon kevés szénhidrátot tartalmazó étrenden alapul.
Célja, hogy étkezés után ne emelkedjék jelentősen a vércukorszint, az inzulinkibocsátás pedig minimális legyen. Emellett a lazítási módszerek és a természetgyógyászati kezelések erősítik az immunrendszert, ezért rákbetegeknek ajánlott a holisztikus szemléletű terápia.
A rákölő és rákmegelőző táplálkozás lényege
Minimális szénhidrát
Korlátozza cukor és keményítő fogyasztását napi 1 gramm szénhidrátra testsúlykilogrammonként. Ez például 60 kilós testsúly esetén megfelel egy szalámis kenyérnek egy szelet pizzának vagy egy adag csőben sült csicsókának.
Ne fogyasszon egyszerre 40 gramm szénhidrátnál többet, a cukor- és keményítőtartalmú ételeket pedig társítsa fehérjében, zsírban vagy olajban gazdag élelmiszerekkel, hogy lassítsa a glükóz felszabadulást.
Egészséges olajok
Olyan speciális olajkeverékekkel, amelyek megfelelő arányban tartalmaznak omega-3 és omega-6 zsírsavakat, pozitív hatást gyakorolhatunk a vércukorszintre, a vérnyomásra, csökkenthetjük a gyulladásos folyamatokat, és aktiválhatjuk a sejtekben zajló égést, azaz oxidációt.
